A vizsga részei: Írásbeli és szóbeli

Központilag adott feladatai:

-Szövegértési feladatsor

-Szövegalkotási feladatsor

A 20-20 tételt a vizsgáztató tanár állítja össze

A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.

A szövegértési feladatsor megoldásában nyújtott teljesítményt az értékelő tanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti.

Elérhető pontszám: 40

A szövegalkotási feladatsor három különböző típusú feladatot tartalmaz. Ezen feladatok közül a vizsgázónak egyet kell kidolgoznia.

A választható szövegalkotási feladatok típusai:

Érvelés

Egy mű részletes értelmezése

Összehasonlító elemzés

A szövegalkotási feladat megoldásában nyújtott teljesítményt az értékelő tanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti.

Elérhető pontszám: 60

A szövegalkotási feladat maximális 60 pontja a következőképpen oszlik meg:

Tartalmi kifejtés: 20 pont

A szerkezet minősége: 20 pont

Nyelvhasználat, nyelvi minőség: 20 pont

A szövegalkotási feladatok értékelése egyrészt általános szempontok szerint, a tartalmi kifejtésre, a szerkesztés minőségére és a nyelvhasználatra, stílusra vonatkozó kritériumok alkalmazásával, másrészt témafüggő tartalmi összetevők figyelembevételével történik.

Az írásbeli dolgozat elérhető maximális pontszáma: 100 (szövegértési feladat és a szövegalkotási feladat együtt)

A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont, a nehezen olvasható írás miatt 3 pont vonható le.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár, illetve ha azt valamely feladat megjelöli, a szöveggyűjtemény használható. Az említett segédeszközöket az iskola bocsátja a diákok rendelkezésére.

A 20 tételt a vizsgáztató tanár állítja össze.

A tétel tartalmazza a témakört, az abból választott, a témakört szűkítő tételt, valamint a vizsgázó számára megjelölt feladatot. A vizsgázó a témakört és a tételt előzetesen megismerheti, a feladatot csak az érettségi vizsgán tudhatja meg. A témakörben megjelölt tételek közül a vizsgáztató tanár a tanulókkal való közös megbeszélés alapján szabadon választ.

Magyar nyelv

I.                   Ember és nyelv

1.      A nyelv mint jelrendszer: Az emberi és az állati jelrendszer különbségei

2.      A nyelvek sokfélesége

3.       A nyelv diakron és szinkron változásainak jellemzése

II.                Kommunikáció

4.      A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, összefüggései a kifejezésmóddal

5.      A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben

6.      Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái

III.             A magyar nyelv története

7.      A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása

8.      A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

9.      Első nyelvemlékeink bemutatása (TA., HB., ÓMS.)

10.  A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése

11.  A magyar nyelvrokonság bizonyítékai

IV.              Nyelv és társadalom

12.  Egynyelvű szótárak

13.  A főbb nyelvváltozatok

14.  Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre

15.  Az internet szerepe az információszerzésben

16.  A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei

17.  A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei

V.                 Nyelvi szintek

18.  A magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozásának törvényszerűségei és helyesírási problémái

19.  A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal

20.  A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel

21.  Az alá- és mellérendelő viszonyok

22.  Az alany és az állítmány típusai

VI.              A szöveg

23.  A továbbtanuláshoz illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (önéletrajz, hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény stb.)

24.  A szöveg szóban és írásban

25.  A szövegtípusok

26.  A szövegek szerkezete

27.  A publicisztikai és tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos és új közlésmódjai

VII.           A retorika alapjai

28.  A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai

29.  Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai, néhány érvtípus

30.  A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

31.  A kulturált vitatkozás kritériumai

31. Az élőbeszéd fajtái

VIII.        Stílus és jelentés

32.  A képszerűség stíluseszközei és hatása

33.  Az alakzatok

34.  A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés viszonya alapján

35.  Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke

36.  A tudományos és szakmai stílus sajátosságai

37.  A közéleti stílus írásban és szóban

Az irodalom tételsorban minden témakörből adott számú tételnek kell szerepelnie. A témakörben megjelölt szerzők (tételek) közül a vizsgáztató tanár a tanulókkal való közös megbeszélés alapján szabadon választ.

A 20 tételt a vizsgáztató tanár állítja össze. A tétel tartalmazza a témakört, az abból választott, a témakört szűkítő tételt, valamint a vizsgázó számára megjelölt feladatot .A vizsgázó diák a témakört és a tételt előzetesen megismerheti, a feladatot csak az érettségi vizsgán tudhatja meg.

Magyar irodalom

I.                   Életművek

1.      Petőfi Sándor (Tájköltészet /Az apostol / Forradalmi látomásköltészet/ A helység kalapácsa

2.      Arany János (Balladaköltészet / Toldi-trilógia)

3.      Ady (Szerelmi líra / Tájversek/Új versek c. kötete)

4.      Babits: Jónás könyve

5.      Kosztolányi Dezső ( Édes Anna/ Novellisztika)

6.      József Attila (Kései költészete / Népiesség / Tájversek /

II.                Portrék

7.      Balassi Bálint vitézi énekei

8.      Csokonai  (Elégikus ódák / Költészetének sokszínűsége / A szentimentalizmus hatása

9.      Berzsenyi  ódái

10.  Vörösmarty kései költészete

11.  Mikszáth novellisztikája

12.  Móricz Zsigmond novellisztikája

13.  Radnóti eklogái / Bori notesz

III.             Látásmódok

14.  Zrínyi: Szigeti veszedelem – a barokk eposz

15.  Jókai regényírói jellemzői /Az arany ember

16.  Márai: Füveskönyv

17.  Karinthy Frigyes: Így írtok ti

18.  Nagy László ars poeticái

19.  Örkény István egypercesei / Tóték

IV.              Kortárs irodalom

14. Szabó Magda :Abigél

15. XX. századi ars poeticák

16. Varró Dániel: Bögre Azúr

17. Kertész Imre: Sorstalanság

V.                 Világirodalom

18. Az analitikus dráma – Ibsen :A vadkacsa

19. Kafka: Az átváltozás

20. A homéroszi eposzok

21. Gogol: A köpönyeg

22. Voltaire: Candide

23. Puskin: Anyegin

VI.              Színház- és drámatörténet

24.  Szophoklész: Antigoné

25.   Shakespeare: Rómeó és Júlia / Hamlet

26.  Madách: Az ember tragédiája

27.  Moliere és a klasszicista színjátszás

VII.           Az irodalom határterületei

28.  Móricz Barbárok c.novellájának filmfeldolgozása

29.  A Shrek- filmek és a hagyományos mesék kapcsolata

30.  Rejtő: Piszkos Fred, a kapitány

31.  A krimi hatáskeltő eszközei

VIII.        Regionális kultúra

32.  Bajza József költészete az 1848—49-es forradalom és szabadságharc bukása után/ Irodalomszervezői és kritikai tevékenysége

A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc

A vizsgázó felelési ideje: 10-15perc

A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott ismerethordozó használata megengedett.

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és előadásmódját értékelő pontszámot kap.

Tartalom: 25 pont

Előadásmód: 25 pont

A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása

Az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény összeadódik, így a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhető.

A pontszámok átváltása osztályzatra a vizsgaszabályzatban közölt skála szerint történik.