Iskolatörténet

1. A Bajza születése, története 1945 előtt

A „Bajza” városunk első, érettségit adó középiskolája. A kiegyezést követő évtizedek fejlődésének eredményeképpen Hatvan faluból ismét kisvárossá fejlődött. Polgárai részéről megnőtt az igény, hogy gyermekeiknek magasabb iskoláztatást biztosítsanak. 1902-ben épült az iskola mai – akkor még egyemeletes – épülete, ahol polgári fiúiskola kezdte meg működését. A polgári azonban nem adott érettségi bizonyítványt, elvégzése után nem lehetett a felsőoktatásban továbbtanulni. Ezért a város polgárai kezdeményezésére, és gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezésével 1927-ben reáliskola létesült, egyelőre ideiglenes épületben. Mai helyére 1929-ben költözött az intézmény. A kezdeti bizalmatlanság után egyre több tanuló iratkozott be, ezért 1931-ben emelet ráépítésével bővítették az épületet. Ekkor veszítette el eredeti szecessziós homlokzatát. Ugyanebben az évben a reáliskolát reálgimnáziummá, 1935-ben pedig gimnáziummá minősítették. 1935-ben vette fel az alapítást engedélyező Klebelsberg Kunó gróf nevét, akinek az iskola előcsarnokában dombormű örökíti meg emlékét. A háború előtt az iskola „rendes” tanulói csak fiúk lehettek, a lányok magántanulóként végezhették tanulmányaikat. Számukra külön szobát jelöltek ki, innen becsöngetéskor a tanár kísérte be őket az osztályba, óra végén pedig vissza a leányszobába. Fiúk és lányok nem érintkezhettek. A háború idején a gimnázium épülete tüzérségi találatot kapott, 1944. november 25-től pedig hadikórház működött itt. A tanítás a front elvonultával, december 29-én indult újra.

2. Iskolánk fejlődése 1945-2000 között

A háború után jelentős változások történtek az iskola életében is. Megkezdődött a gimnázium négy évfolyamossá alakítása. A leánytanulók „rendes” hallgatók lettek. Népi kollégium létesült. 1948-ban az iskola felvette a közeli Szücsi község szülötte, Bajza József költő, kritikus és színigazgató nevét. Az államosítás ugyan közvetlenül nem érintette az iskolát, hiszen addig is állami intézményként működött, de megszüntették a cserkészmozgalmat, a vallásos ifjúsági szervezeteket, 1949-ben leváltották igazgatói állásáról a mélyen vallásos Gedeon Béla igazgatót. Az ötvenes-hatvanas években jelentősen megnőtt a tanulói létszám, az akkor még csak a főépületből álló iskola szűknek bizonyult. Ekkor bővítették a korábbi leánypolgári iskola épületével (B épület). Egy évfolyamon ekkor már 4-5 osztály indult, de volt év, mikor kilenc párhuzamos osztályunk volt. Az osztályok egymást váltogatták a termekben. A 60-as években működött az 5-1-es oktatás: a diákok 5 napig az iskolában tanultak, egy nap pedig gyakorlati foglalkozásokon vettek részt a város üzemeiben, boltjaiban. A magasabb színvonalú oktatás igénye hívta életre a tagozatos osztályokat. Az orosz, angol és matematika tagozat diákjai kiválóan szerepeltek a tanulmányi versenyeken, érettségi és felvételi vizsgákon. 1963 és 1967 között közgazdasági képzés is folyt a Bajzában, amely az újhatvani szakközépiskola megnyitásával szűnt meg. 1969-ben a gimnázium társiskolájaként indult meg az egészségügyi szakközépiskolai képzés, évfolyamonként két osztállyal. 1963-ban épült meg az udvari tanműhely (a „demons”), ahol 1969-től az egészségügyi szaktantermek kaptak helyet. 1989-ben az iskolaépület új szárnnyal bővült, amelyben 4 tanterem és az iskolai könyvtár nyert elhelyezést. A rendszerváltozás után jelentősen növekedett az iskolák önnállósága. 1992-ben megindult a hatosztályos gimnáziumi képzés az intézményünkben, amely 2010-ig folyamatosan működött. Fokozatosan visszaállítottuk a 80-as években elhalt tagozatos osztályokat (reál, angol, humán, informatika tagozat). 2004-ben nyelvi előkészítő osztály, továbbá környezetvédelmi és egészségügyi orientációs szakközépiskolai osztály kezdte meg működését).

3. Közelmúlt- a Bajza az új évezredben

2010-ben Európai Uniós finanszírozással újabb nagyszabású korszerűsítés történt, folyosókkal kötötték össze az 1. és 2. emeleten is a főépületet és a B épületet. Megújult a B épület legfelső szintje, új nyelvi és informatikai szaktantermek kerültek kialakításra. Az egykori udvari „demons” épületében két korszerű laboratórium került kialakításra az Öveges-program keretében. 2005-től az új, kétszintű érettségi bevezetéséhez igazodva, kialakítottuk az emelt szintű érettségire felkészítő, fakultációs csoportok rendszerét, ahol a diákok saját választásuk alapján tanulhatják magasabb óraszámban az általuk választott tantárgyakat. 2020-ra felsőbb döntés következtében megszűnt a szakgimnáziumi, szakközépiskolai képzés az intézményben, tiszta profilú gimnáziumként működik az iskola. 2019-ben újraindult a hatosztályos gimnáziumi képzés, ahová 6. évfolyam után jelentkezhetnek az általános iskolások. Napjainkban több mint 500 diák tanul az intézményben, a pedagógusok létszáma 44 fő. Pedagógusaink magasan kvalifikáltak, mindenki rendelkezik a szükséges felsőfokú végzettséggel. A tantestületben egyre magasabb a különböző szakterületeken mesterpedagógus fokozatot szerzők aránya.

Igazgatóink voltak

• Szilvásy János: 1927-1939
• Dr. Simon László: 1939-1941
• Benyei Ferenc: 1941
• Faludi Ferenc: 1941-1945
• Gedeon Béla: 1945-1949
• Hartly Domokos: 1949-1951
• Dr. Bartos Imre: 1951-1968
• Ambrus Endre: 1968-1982
• Farkas Kálmánné Láncz Éva: 1982-1994
• Soós József: 1994-1998
• Nagy László: 1998-2009
• Bodonyiné Balog Erzsébet: 2009-2011
• Pappné Dr. Forgács Edit PhD: 2011-2017
• Deák Andrea: 2017-