Hatvani Bajza József Gimnázium

Általános információk

Tanulmányi ügyek

Általános iskolásoknak

Pályázatok, projektek

Iskolánkról

Tantárgyi segédletek

Régebbi események

Érettségi vizsga

Ezen az oldalon az érettségi vizsgákkal kapcsolatos legfontosabb információkat foglaljuk össze! Érettségi vizsgát a 12. évfolyam végén tehetnek tanulóink (kivéve: előrehozott érettségi-lásd később). Az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező érettségi tantárgyakból, egy idegen nyelvből, valamint egy választott tantárgyból kell eredményes érettségi vizsgát tenni. Kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika. Amennyiben sikeres vizsgát tesz a tanuló mind az öt tantárgyból, érettségi bizonyítványt kap. A korábbi előrehozott, illetve a később megszerzett egyéb érettségi vizsgákról tanusítványt kap a vizsgázó. A vizsgázó több választott tantárgyból is vizsgázhat, illetve később bármely tárgyból újabb vizsgát tehet.

Választott tantárgy az érettségi vizsgán

Az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező érettségi tantárgyak mellett legalább egy választott tantárgyból is érettségi vizsgát kell tenni. Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. A tanulói jogviszony megszűnése után, bármely érettségi vizsgatárgyból vizsgázhat. A választott tantárgyat érdemes a felsőoktatási felvételihez igazítani, az adott szakon kért felvételi tantárgyat választani.

Az érettségi vizsga szintjei

A legtöbb tantárgyból van írásbeli és szóbeli része is a vizsgának. Minden tantárgyból két szinten lehet vizsgázni: középszinten és emelt szinten. A középszintű vizsgákat a középiskolák, az emelt szintű vizsgákat a Kormányhivatalok szervezik. Középszinten a tanuló alapvetően annál a tanárnál vizsgázik, aki tanította, emelt szinten viszont tantárgyanként három fős, "idegen" tanárokból álló szóbeli bizottságok vannak, és a javítást is "idegen" tanárok végzik. 2020-tól legalább egy tantárgyból kötelező emelt szintű vizsgát tenni, amennyiben valaki a felsőoktatásban kíván felvételt nyerni. Legalább 45 %-os emelt szintű érettségi vizsgáért 50 pluszpont jár a felsőoktatási felvételi során, ha az adott szakon előírt vizsgatárgyból szerezte a felvételiző

Az érettségi vizsga követelményei

Jelenleg átmeneti állapot van a korábbi, 2012-es Nemzeti Alaptantervre (NAT) épülő érettségi vizsgakövetelmények, illetve az új, a 2020-as NAT-ra épülő vizsgakövetelmények között. A középiskolai tanulmányaikat 9. évfolyamon 2020. szeptemberében kezdők már az új követelmények alapján fognak vizsgázni, mert ők az új, 2020-as Nemzeti Alaptanterv alapján tanulnak már. 2024-től már csak az új követelményrendszer alapján folynak majd a vizsgák.

Mindkét időszak vizsgakövetelményei elérhetőek az alábbi oldalon, tantárgyakra lebontva:
Az érettségi vizsga követelményei(Oktatási Hivatal)

Az érettségi vizsga értékelése

Tantárgyanként eltérő, hogy hány pont szerezhető az írásbeli, és hány pont a szóbeli vizsgarészen, de minden esetben az írásbeli vizsgarészen szerezhető több pont. Az eredményt százalékban fejezik ki, Minimálisan 12 %-ot kell szerezni az írásbeli vizsgán ahhoz, hogy szóbeli vizsgát tehessen a vizsgázó. Idegen nyelv vizsgatárgy esetén az írásbeli vizsgarész mind a négy részén el kell érni legalább 12 %-ot. Középszinten matematikából nincs szóbeli vizsga, csak akkor, ha valaki 12 % felett, de 25 % alatt teljesít. Az egyes vizsgarészek teljesítményét összegzik, a százalékban kifejezett összesített eredmény határozza meg az érdemjegyet.

A százalékos eredmények átváltása érdemjegyre az alábbi táblázatok alapján történik:

Középszintű vizsga
80-100 %	jeles(5)
60-79 %	jó(4)
40-59 %	közepes (3)
25 - 40 %	elégséges(2)
0- 24 %	elégtelen (1)

Emelt szintű vizsga
60-100 %	jeles(5)
47-59 %	jó(4)
33-46 %	közepes (3)
25 - 32 %	elégséges(2)
0- 24 %	elégtelen (1)

Vizsgaidőszakok, vizsgafajták, jelentkezés

Érettségi vizsgaidőszak egy évben kettő van: a tavaszi (május -június), illetve az őszi( október-november) vizsgaidőszak. A végzős évfolyam a tavaszi vizsgaidőszakban tesz rendes érettségi vizsgát, az őszi vizsgaidőszak az előrehozott, illetve a javító vizsgák időszaka leginkább. Az őszi vizsgaidőszakban csak a vizsgaközpontnak kijelölt középiskolákban kerül sor vizsgákra. A májusi vizsgákra a jelentkezési határidő: február 15., az őszi vizsgákra való jelentkezés határideje: szeptember 5. A tanulói jogviszonnyal rendelkezők az osztályfőnök segítségével töltik ki a jelentkezési lapot, amit az iskola rögzít az érettségi szoftverben. A már végzettek esetében nekik kell jelentkezni valamely középiskolában, vagy Kormányhivatalban, ha újra vizsgázni szeretnének. Jogi szempontból megkülönböztetünk rendes, pótló, javító, ismétlő, szintemelő, kiegészítő, előrehozott vizsgákat. Tartalmilag nincs különbség az egyes vizsgafajták között, mindegyik vizsga ugyanazt a feladatsort és tételeket jelenti. Javító vizsgát az tehet, aki valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez az érettségi vizsgán, Pótló vizsgát akkor lehet tenni, ha a vizsgázó neki fel nem róható okból nem tud megjelenni a vizsgán, ekkor lehetőség van a már letett vizsgarész beszámításrára. Szintemelő vizsga: a korábban letett középszintű vizsga után ugyanabból a tantárgyból emelt szinten vizsgázik a vizsgázó. Kiegészítő vizsga: az érettségi bizonyítvány megszerzése után, újabb tantárgyból tesz valaki érettségi vizsgát. Ismétlő vizsga csak az érettségi bizonyítvány megszerzése után lehetséges, ekkor ugyanabból a tantárgyból újra vizsgázik az illető, középszinten. (A korábbi vizsgája lehet közép- és emelt szinten egyaránt). A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet jelentkezni, pótló vizsgára bármely vizsgaidőszakban lehet jelentkezni ebben az esetben. Figyelem! Az érettségi bizonyítvány megszerzését követően szerzett érettségi tanúsítványokban foglalt eredmények nem vehetők figyelembe a felsőoktatási felvételi során a tanulmányi pontok érettségi átlagának számításakor!

Az előrehozott érettségi

A vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik,hogy a középiskola befejezését megelőzően bizonyos tantárgyakból a tanulók előrehozott érettségi vizsgát tegyenek. Előrehozott érettségi vizsga tehető informatikából, idegen nyelvekből, valamint olyan érettségi tantárgyakból, melynek tanítása a 12. évfolyam előtt befejeződik. Előrehozott érettségi vizsgára legkorábban a tanulmányok befejezését megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakban (vagyis a 10. évfolyam végén), vagy az azt követő vizsgaidőszakokban lehet jelentkezni. Amenyiben az előrehozott érettségire jelentkezőnek még nem zárutak le tanulmányai az adott tantárgyból (vagyis nincsenek meg a meghatározott évfolyamokon a szükséges év végi jegyei), akkor a hiányzó év végi osztályzatokat osztályozó vizsgán kell megszereznie. Lásd helyi vizsgák oldal!

Fontos: sikeres (legalább elégséges eredményű) előrehozott vizsga nem ismételhető az érettségi bizonyítvány kiadása előtt (vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt). A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában, pótló vizsgára bármely vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.

Az érettségihez kapcsolódó jogszabályok, segédanyagok

A korábbi érettségi vizsgák írásbeli feladatsorai

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 100/1997. (VI.13) Kormányrendelet